TERELGETVE

Két szörfözéssel és motorozással töltött nyarat idéző nap után Tarifa megmutatta viharos és elképesztően esős arcát. Döntés elé állított. Vagy maradok az időjárási előrejelzés szerint nem sok jóval kecsegtető Városkában vagy keresek egy derűsebb vidéket. Végig böngészve az adatokat Casablankától Portugáliáig,arra jutottam hogy az utóbbi felé kell vennem az irányt ha a napot is látni szeretném. Így még aznap elindultam Sevillába. Este már a gyönyörű Óváros egyik zseni bárjában élveztem a pazar ízeket és gyönyörű naplementét, amikor négy nap után váratlanul Magdaléna beköszönt egy üzenettel miszerint Sevillában szuper az idő én merre vagyok? Kiderült, hogy 600 méterre vagyunk egymástól. Jött az „újratervezés” és reggel megint közösen indultunk tovább. A Portugál Faró városát céloztuk meg. Az ékszerdobozkához hasonlító város lagúnáihoz délután értünk. Motorral felfedezés. Aztán másnap reggel ragyogó időben ismét azzal Lagos felé. Gyönyörű kis helyek voltak a part mentén de Albuferia színei és hangulata egyszerűen lenyűgözött, ráadásul a part menti bárból hallatszó élőzene feltétlen maradásra bírt minket. Másnap a közös élmények után ismét búcsút vettem Magdalénától! Még egy nap Portugália majd a javuló időjárás előrejelzésnek köszönhetően visszafele egy rövid városnézés Huelvában de az igazi gyöngyszem ismét Sevilla. A Katedrális, a Maria Luisa Park, és az Óváros biciklivel esti fényekben…..Atyaisten. Reggelre mondjuk ellopták a bringám…

Most ismét Tarifán vagyok a kedvenc helyemen és pötyögöm az elmúlt 10 nap krónikáját, de a legmeghatározóbb egy találkozás volt.

Általában két választ szoktam kapni arra, hogy miért nem úgy él valaki ahogy szeretne. Az egyik a pénz hiánya a másik pedig, hogy családdal már nem lehet.

Egy német párnak 3 gyerekkel és egy olcsó Tűzoltóautóból átalakított guruló „sátorral” mégis sikerült. Ilyen boldog gyerekeket, és ilyen kiegyensúlyozott vidám szülőket nem minden nap lát az ember…” Ha hiszel benne, hogy lehetséges, és ha nem hiszel, akkor is igazad lesz”