ELINDULÁS 2.0

Az előző útról hazatérve egy dolog volt biztos; vissza kell mennem a szigetekre..  Megéltem mit jelent úton lenni,  milyen ha az ember kikerülni a város hatása alól, hosszabb időt a természetben tölt, lélekben megtisztul. Így az elmúlt 6 hónap az út előkészületeinek jegyében telt, persze megint jöttek a nehézségek, a társam visszalép, egyedül maradok, még alig gyógyult meg a bal bokám jött a jobb térdem; porcleválás, műtét. Rehabilitáció közben munka. A városi energiák hatottak rám így megjelentek a félelmek és a bizonytalanság.  A remény, hogy a következő elindulás könnyebb lesz szertefoszlott, de már volt egy kapaszkodóm. Tudtam, Csak el kell indulni és minden rendben lesz…

Így is lett; kaptam egy útitársat, aki csak az indulást követő 4. napon csatlakozott be Balatonon, így volt időm elbúcsúzni a kedvenc helyeimtől. Sóstó a legközelebbi szörfös spot, aztán Szántódról Tihanyba kompon mentem, a jegykezelő pedig azzal a felszólítással, hogy tűzoltóra nem kell fizetni ingyen feltessékelt a többi autó közé és kezdetét vette a Flow. Mosolygás, nem inkább kuncogás hogy milyen amikor fent elemében vannak. Napsütéses csodás idő, fantasztikus színek, így érkezek Sajkodra. Egy könnyű séta az új kilátóhoz majd bringa Füredre aztán kerülővel vissza. A következő két nap Kővágóörs és a Káli medence. Egyik nap motorral, de már hűvös volt hozzá így másnap bringával csavargás. Végül szombaton egy didergős éjszaka után átléptük a határt és csodás Szlovéniai tájakon keresztül elindultunk a tenger felé. Innen folytatom a beszámolóm:)